Szupervízió

youth-570881_1920

Szupervízió, amivel a tánc mellett foglalkozom és ami  nagy örömmel tölt el.

Segítségére lenni másoknak, elakadásaikban, megtorpanásaikban a szakmai életük területén, izgalmas kihívás számomra.

Amikor azt érezzük, hogy nincs megoldás, nincs továbblépés… De mégis.

A munkájával elfoglalt embert, élete folyamán különböző szintű munkahelyi traumák és sokkhatások érhetik.
Változások, új munkahely, más rendszer megtanulása, alkalmazkodás, nyomás és túlterheltség több oldalról.
Ezekre valamilyen szinten fel lehet készülni de valamelyikre nem.
Napjaink része azzal telik hogy megküzdünk ezekkel a feladatokkal, alkalmazkodunk és próbáljuk feldolgozni, feldolgozni…
Ezeket a munkahelyi feszültségeket, kapcsolódási zavarokat a főnökünkkel, kollégáinkkal, beosztottjainkkal, klienseinkkel,  nem mindig tudjuk az otthonunk ajtaja előtt “lerakni”, hanem ez a megélt feszültség, szép lassan begyűrűzik a családi légkör zugaiba is.
Egyedül, csak magamra támaszkodva sokszor nagyon nehéz kilátni abból a szituációból amiben vagyok. “Pörgünk”  a magunk gondolatmenetében, érzésvilágában, szinte csak a saját “mozinkat” látjuk a jelenlegi helyzetünkről és mellette megéljük az egyedül maradok érzését.

Mi lenne rá a megoldás?
Együtt felfedezni a munkahelyi elakadásaink okát,  együtt gondolkodni, együtt ránézni, a kapcsolati problémákra és átvezetni a gondolkodásunkat egy teljesen új megoldási séma irányába, ez amit várhatunk a szupervíziótól.
A munkával, munkahelyi feladatainkkal kapcsolatos bármilyen kérdést, nehézséget egy másik személy szemüvegén keresztül megélni, erre rálátni, érzelmeinket megélni, egy biztonságos, lélektani kőrben, minden esetben segítségünkre van, továbblendít.
A szupervízióban a megélt folyamat által, a munkánk, feladataink oldottabb megoldásai, életünk privát területeire is kihatnak, ahol szintén pozitív elmozdulást tapasztalhatunk.  Reflektálunk önmagunkra !

Mikor gondoljunk arra és tegyünk is lépéseket azért, hogy szupervizorhoz forduljunk? 

– Amikor megakadunk egy munkahelyi helyzetben
– Amikor nagy fokú feszültség merül fel, én és a főnököm/beosztottam/kliens körül
– Nem látunk perspektívát munkánkban,túlterheltséget érzünk, kiégettség állapotát érzékeljük
– Sikereink, kudarcaink megélésnek nehézsége
– Ha szeretnénk megosztani valakivel az adott életszakaszban elakadásunkat
– Ha szeretnénk tanulni, önismeretünket fejleszteni
– Ha felülről szeretnénk rálátni önmagunkra
– Szeretnénk segítséget kapni a szakmai terhek elviseléséhez  vagy a továbblépéshez
– Egy önreflexiós látásmód kifejlesztésének igénye megjelenik bennünk

-Túlterheltség, egysíkú munka és a pozitív visszajelzések nagy hiánya

Ilyen körülmények között úgy érzi magát az ember, hogy befeszül ebbe a szituációba, és ezt a körülményei tovább feszítik. Addig, amíg egy összeomlás, törés nem keletkezik.

A reziliens működési mód nem tud előtérbe kerülni.Könnyen elveszítjük rugalmasságunkat.

Ha ez felismerésre kerül az egyik leghatékonyabb megelőzési mód a szupervíziós csoport létrehozása.

Szupervíziót, mint folyamatot,  egyéni és csoportos formában ajánlom az érdeklődőknek.

A csoportos formában a csoport megtartó ereje érvényesül, a feszültségek megosztása érezhető.

Az egyéni szupervíziót azoknak ajánlom, akik egyénileg szeretnék megbeszélni, átbeszélni a jelenlegi helyzetüket, és akik nem tudnak könnyen alkalmazkodni több ember időbeosztásához.

A folyamat jellege azt jelenti, hogy a próbaülésünk után létszámtól függően, megegyezünk egy rendszeresen tartandó 2 hetes intervallumokban, ülésekben. Egy szuperviziós ülés 1.30 óra.

A csoportos szupervíziót max. 4-6 fővel indítok.

Reflexiók az ülések után :

Zita :

“Kifejezetten jól esett ez a mély beszélgetés, Klári esetéről. Szükségem volt erre a feszes, megmozgató, számomra néhány pillanatában szívszorongató beszélgetésre, a meghallgatásra. Sok mindent felhozott bennem a saját életemből, a munkahelyem jelenlegi állapotáról”

Kata :

“Nekem az volt megdöbbentő, hogy mennyire tudtam azonosulni Zoli történetével. Sokszor voltam már hasonló helyzetben. Együttérzést váltott ki belőlem, elgondolkodtatott.”

Évi :
A “macis” kártya nekem is tetszett, jó volt ránézni,hogy milyen érzésekkel érkeztem ( frusztrálva, rohanva, picit kimerülve) és hogyan távoztam (hálával, nyugodtabban, új gondolatokat,lehetőséget érezve )

 

Bővebb információ : jjuditats@gmail.com

vagy

+ 36-20-395-44-30 telefonszámom